Május az első olyan hónap az évben, amikor csökkent a hazai befektetési alapokban lévő pénz. A kategóriák közül az abszolút hozamú alapokból áramlott ki a legtöbb tőke, ezeket a kötvény és vegyes alapok követték. A befektetési alapok kezelt vagyonának visszaesése összefügghet a június elejétől vehető Magyar Állampapír Plusz iránt mutatott fokozott kereslettel.
Több tényező is negatívan befolyásolta a globális gazdasági növekedési kilátásokat tavaly, de idén az USA-val, Kínával és az olajjal kapcsolatos aggodalmak is enyhülni látszanak. A Fidelity International befektetői rendezvényén szó volt arról, hogy idén a feltörekvő piacokon lehet érdemi hozamokat elérni, de nem árt óvatosnak lenni a régió magasabb kockázatú vállalati kötvényeivel szemben.
Hozamszerzési lázban égnek a befektetési alapok kezelői, legalábbis bízunk benne, mert az idei eddigi teljesítményt a szereplők többsége nem teszi ki az ablakba. A legjobban teljesítő lakossági alapok közül mindössze négy tudott október végégig 10%-ot meghaladó hozamot felmutatni, ezek kivétel nélkül részvény- és ingatlanalapok.
A folyamatos tőkebeáramlásnak köszönhetően az ingatlanalapok kezelt vagyona meghaladta a kötvényalapokét, ezzel pedig már ez a kategória kezeli a legtöbb pénzt a befektetési alapok piacán.
Január végén már a 6208 milliárd forintot is meghaladta a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, a legnagyobb keresletet januárban a vegyes és ingatlanalapok iránt mutatták a befektetők. A legjobb havi hozamokat a zártkörű és a részvényalapok hozták befektetőiknek, előbbi több mint 8, utóbbi 5,5%-kal zárta a januárt.
Októberben sikerült átlépniük az ingatlanalapoknak az 1000 milliárd forintos kezelt vagyont, ezzel a kötvény- és abszolút hozamú alapok után ez a harmadik kategória az 1000 milliárdos klubban. A vegyes alapok is egyre közelebb kerülnek a hármashoz, miközben a piaci összvagyon már 6100 milliárd forint felett jár.
Miközben fejvesztve menekülnek a befektetők a pénzpiaci, tőkevédett és kötvényalapokból, mert az alacsony hozamkörnyezetben már szinte semmit nem hoznak, az abszolút hozamú alapok, a vegyes alapok és az ingatlanalapok új reneszánszukat élik Magyarországon. Közben egyébként a magyar alapok kezelt vagyona újabb rekordot döntött: összesen már mintegy 6024 milliárd forintot bíztak portfóliómenedzserekre a befektetők.
2016-ban fordult a kocka a vegyes alapoknál: az előző évek során rendkívül népszerűek voltak a lakosság körében, tavaly viszont inkább már kifelé menekítették a pénzt a befektetők, holott több olyan alap is volt, amely 10% fölött hozott az alacsony hozamkörnyezet ellenére is.
Továbbra is fejtörést okoz a befektetési alapok piacán a lakossági állampapírok térnyerése, részben ezzel és az alacsony hozamokkal is magyarázható, hogy idén csökken a kezelt vagyon. Jó hír viszont, hogy mostanra a befektetők is beérték a piacot és már tudják, hogy az alacsony hozamok mellett felesleges a korábbi 5%-os vagy a feletti hozamokat keresni. Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója úgy látja, hogy a vegyes alapokban a gyenge értékesítési számok ellenére is van potenciál, a régiós tőzsdék közül pedig a román tőzsde okozhatnak még meglepetést a közeljövőben.
Az nem meglepő, hogy augusztusban az ingatlanalapokat keresték leginkább a befektetők, hiszen ez a kategória idén még csak pénzt vonzott be, az viszont már érdekesebb, hogy hét hónapnyi tőkekiáramlást követően augusztusban végre megfordult a trend, és a befektetők ismét keresni kezdték a vegyes alapokat. Iparági szinten augusztusban ismét csökkent a kezelt vagyon, ezúttal 25 milliárd forinttal, amely főként a befektetők visszaeső keresletével magyarázható, a hozamok ugyanis 8 milliárddal növelték a kezelt vagyon értékét.
A sokak által a következő slágerbefektetésnek kikiáltott vegyes alapok kezelt vagyona fél év alatt közel 20 milliárd forinttal esett vissza, a legtöbb pénzt a kiegyensúlyozott alapok vesztették el. A vagyonvesztésben nagy szerepe volt a befektetők megcsappanó keresletének is, ugyanis idén meg nem volt olyan hónap, amelyet pozitív értékesítéssel zártak volna ezek az alapok. Persze nem kell egyből temetni a vegyes alapokat, jó párral közülük már fél év alatt kereshettünk annyit, mint tavaly egész évben, 5% feletti féléves hozammal pedig minden típusnál találkozhattunk.
Az elmúlt években kezdtek igazán felfutni a vegyes alapok, körülbelül 761 milliárd forintos ügyfélvagyonukkal most a negyedik legnépszerűbb alapcsaládnak számítanak Magyarországon. Megnéztük, milyen teljesítményt láthattunk ezektől az alapoktól az elmúlt öt évben.
Az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama adatai szerint tavaly év végén a globális alapkezelői piac kezelt vagyona megközelítette a 37 ezer milliárd eurót, amelyből a legtöbb pénzt részvényalapokban tartják a befektetők. A legnagyobb alapkezelői piaccal a világon egyértelműen az USA rendelkezik, de a tíz legnagyobb kezelt vagyonnal bíró ország közül öt már Európában van. A régióban ráadásul Magyarország is előkelő helyen szerepel, a tavaly év végi adatok szerint mi vagyunk a harmadik legnagyobb vagyont kezelő ország Ausztria és Lengyelország mögött.
Márciusban idén először növekedett a befektetési alapokban kezelt vagyon, a 85 milliárd forintos havi emelkedéssel 5660 milliárdra duzzadt az iparági vagyon. A múlt havi kedvező piaci folyamatoknak köszönhetően szép hozamokat sikerült elérni a befektetéseken, lényegében ez hajtotta a vagyonnövekedést. A legnagyobb keresletet márciusban a származtatott és az ingatlanalapok iránt mutatták a magyarok, míg a pénzpiaci, de még a vegyes alapokból is inkább áramlott ki a pénz.
Várhatóan fennmarad az alacsony hozamkörnyezet idén is, így azok a befektetések teljesíthetnek jobban az átlagnál, amelyek részvényeket és kockázatosabb eszközöket is tartalmaznak - hangsúlyozta Komm Tibor, a CIB Alapkezelőjének elnök-vezérigazgatója a mai sajtótájékoztatón. Az alapkezelő szerint idén a vegyes alapoknak kedvez a szerencse, rövid időn belül a kötvényalapok mögött ezek lehetnek a legnagyobb vagyont kezelő alapok a befektetési alapkategóriák között. A hazai befektetési alap piaca mellett az idei gazdasági kilátásokkal kapcsolatos várakozásaikat is megosztották az alapkezelő képviselői.
Ha vegyes alapokba fektettük a pénzünket, háromszor annyit is kereshettünk tavaly, mint a Prémium Magyar Állampapírokkal (PMÁK). Egyes óvatos és dinamikus vegyes alapokkal 8-9%-os hozamot is el lehetett érni, igaz, félévkor még ennél is jobban festett a helyzet, de a világpiaci környezet ez esetben is közbeszólt. A vegyes alapokban kezelt vagyon 2015-ben már meghaladta az abszolút hozamú alapokét, ráadásul alig találtunk olyan hónapot, amikor ne ugrottak volna rá a befektetők ezekre a befektetésekre.
A lakossági állampapírok piaca az utóbbi időben folyamatosan növekszik, míg a hazai befektetési alapok jóindulattal is csak szerény növekedést mutattak fel ebben az évben. A vegyes alapok viszont kilógnak a sorból, 2014 eleje óta a kezelt vagyonuk megduplázódott, ezzel pedig még a slágerterméknek tartott abszolút hozamú alapokat is lekörözték a vagyongyűjtési versenyben. Mostani cikkünkben hét érdekes ábrán mutatjuk be, mit is kell tudni a lakosság új kedvenceiről.
Az egész Buda Cash-, Quaestor- és Hungária-ügy hatásaiban terrorcselekményként azonosítható a pénzügyi piacon: a nem várt esemény után mindenkit megvizsgálnak, aki ugyanebben a szektorban dolgozik, hasonlóan a reptéri fokozott ellenőrzésekhez - hangsúlyozta Pillár Zsolt, az Equilor Alapkezelő elnök-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Véleménye szerint bár a brókerbotrányok okozta többletterhekkel együtt kell élnie a hazai pénzügyi szektornak, mindenképpen pozitív következmény, hogy magasabb lehet az ellenőrzöttségi szint, ez pedig az ügyfelek biztonságérzetét is növeli.
A tartósan alacsony kamatkörnyezetben egyre nő az igény a vegyes alapok iránt, hiszen sokan szeretnének a banki kamatok feletti hozamot elérni. Ugyanakkor az is látszik, hogy a befektetők többsége óvatos és tart a kockázatvállalástól. Számukra indít két új vegyes alapot az OTP Alapkezelő, amellyel immár 7 tagúra bővül az OTP Prémium Válogatás Alapcsalád.
Az emberek befektetési döntéseit két érzelem vezérli: a félelem és a mohóság. Várhatóan nem lesz új slágertermék a befektetési alapok között, viszont a következő 1-2 év a pénzpiaci alapokban lévő pénzek helykereséséről fog szólni. A pénzpiaci alapok hozamának nem kell felvenniük a harcot a rövid állampapírokéval, és a szolgáltatóknál már kényszerként jelentkezik a díjcsökkentés - többek között ezekről a témákról beszélgettünk Konkoly Miklóssal, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatójával.
Pozitív vélemény jött a Európai Gyógyszerügynökségtől.
Az FBI már őrizetbe is vette.
Az elnök azonban továbbra is optimista.
Rengeteg tanulási és fejlődési lehetőséggel várunk.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
